BeszĂ©ljĂŒnk
rĂłla!

LEGYEN TERMĂSZETES
A MENOPAUZA
BeszĂ©ljĂŒnk
rĂłla!

LEGYEN TERMĂSZETES
A MENOPAUZA
BeszĂ©ljĂŒnk
rĂłla!

LEGYEN TERMĂSZETES
A MENOPAUZA
A VĂLTOZĂKOR TĂNETEIRĆL
A VĂLTOZĂKOR TĂNETEIRĆL
A vĂĄltozĂłkor tĂŒneteinek megjelenĂ©se a nĆk 45-52 Ă©ves kora közöttre tehetĆ. BecslĂ©sek szerint 2030-ra vilĂĄgszerte nagyjĂĄbĂłl 1,2 milliĂĄrd nĆt fog Ă©rinteni a vĂĄltozĂłkor valamely szakasza.1 A menopauza definĂciĂłszerƱen a spontĂĄn menstruĂĄciĂł 12 hĂłnapon keresztĂŒli kimaradĂĄsa, melyet mĂĄr nem követ Ășjabb menstruĂĄciĂłs ciklus.2 Ez egy termĂ©szetes Ă©lettani folyamat, mely sorĂĄn a menstruĂĄciĂłs ciklus elĆször szabĂĄlytalannĂĄ vĂĄlik, majd vĂ©gleg megszƱnik, melynek hĂĄtterĂ©ben a petesejtek csökkent szĂĄma Ă©s a petefĂ©szek hormontermelĂ©sĂ©nek fokozatos leĂĄllĂĄsa ĂĄll.
1. Hill K. The demography of menopause. Maturitas. 1996 Mar;23(2):113-27.
2. Mary Jane Minkin: Menopause: Hormones, Lifestyle, and
Optimizing Aging, Obstet Gynecol Clin North Am. 2019
Sep;46(3):501-514.
1. Hill K. The demography of menopause. Maturitas. 1996 Mar;23(2):113-27.
2. Mary Jane Minkin: Menopause: Hormones, Lifestyle, and Optimizing Aging, Obstet Gynecol Clin North Am. 2019Sep;46(3):501-514.


HĆHULLĂMOK,
ĂJSZAKAI VEREJTĂKEZĂS
HĆHULLĂMOK,
ĂJSZAKAI VEREJTĂKEZĂS
A hĆhullĂĄmok megzavarhatjĂĄk az alvĂĄst Ă©s megakadĂĄlyozhatjĂĄk a szĂŒksĂ©ges pihenĂ©st, amely elengedhetetlen a testi-lelki egyensĂșly fenntartĂĄsĂĄhoz.
A 2005-ben lezĂĄrult EurĂłpai Menopauza FelmĂ©rĂ©s szerint, melyben 4201 nĆ vett rĂ©szt, a nĆk 74%-a a menopauza leggyakoribb tĂŒnetekĂ©nt a hĆhullĂĄmot emlĂti.3
Az illatos bazsarĂłzsa hozzĂĄjĂĄrul a nĆk egĂ©szsĂ©gĂ©hez, a menopauzĂĄs panaszok, a hĆhullĂĄmok Ă©s az Ă©jszakai izzadĂĄs enyhĂtĂ©sĂ©hez.4
3. Genazzani et al. The European Menopause Survey 2005: Womenâs
Perceptions on the Menopause and Postmenopausal Hormone
Therapy. Gynecological Endocrinology. 2006 July. 22(7): 369-375.
4. PĂ©nzes, R., BoldizsĂĄr I., BĂ©ni Sz., KĂ©ry, Ă., Alberti Ă. GyĂłgyszerĂ©szet
61. 2017. 84-89.
3. Genazzani et al. The European Menopause Survey 2005: Womenâs Perceptions on the Menopause and Postmenopausal Hormone Therapy. Gynecological Endocrinology. 2006 July. 22(7): 369-375.
4. PĂ©nzes, R., BoldizsĂĄr I., BĂ©ni Sz., KĂ©ry, Ă., Alberti Ă. GyĂłgyszerĂ©szet 61. 2017. 84-89.

ALVĂSZAVAR,
FĂRADĂKONYSĂG
ALVĂSZAVAR,
FĂRADĂKONYSĂG
Az alvĂĄs a regenerĂĄlĂłdĂĄs ideje testĂŒnk szĂĄmĂĄra, ha a pihentetĆ alvĂĄs nem valĂłsul meg, az fĂĄradtsĂĄg Ă©s teljesĂtmĂ©nycsökkenĂ©s formĂĄjĂĄban jelentkezhet a nap folyamĂĄn.
A menopauza tĂŒneteirĆl szĂłlĂł interkontinentĂĄlis felmĂ©rĂ©s alapjĂĄn 2013-ban az eurĂłpai nĆk 73%-a jelentette, hogy alvĂĄszavarokkal kĂŒzd.5
A Ginkgo biloba segĂti a korral csökkenĆ memĂłria Ă©s kognitĂv funkciĂłk megĆrzĂ©sĂ©t, valamint tĂĄmogatja a szellemi teljesĂtĆkĂ©pessĂ©get Ă©s hozzĂĄjĂĄrul a vĂ©rkeringĂ©s egĂ©szsĂ©ges mƱködĂ©sĂ©hez.
5. M. T. Makara-Studzinska et al. Epidemiology of the symtoms of
menopause â an intercontinental review. Prz Menopauzalni 2014.
13(3): 203-211.
5. M. T. Makara-Studzinska et al. Epidemiology of the symtoms of menopause â an intercontinental review. Prz Menopauzalni 2014.13(3): 203-211.

HANGULATINGADOZĂS,
INGERLĂNYKENYSĂG
HANGULATINGADOZĂS,
INGERLĂNYKENYSĂG
45 éves kor felett a nyugtalansåg, ingerlékenység, idegesség nagyon gyakori jelenség.
A hangulatingadozĂĄs a harmadik leggyakoribb tĂŒnet, ami miatt a vĂĄltozĂłkorban lĂ©vĆ nĆk szakorvoshoz fordulnak.5
Az ĂĄzsiai ginzeng tĂĄmogatja az egĂ©szsĂ©ges kognitĂv funkciĂłkat, a koncentrĂĄciĂłt Ă©s koordinĂĄciĂłs kĂ©pessĂ©get, segĂti megtartani a mentĂĄlis egyensĂșlyt, emellett segĂti a normĂĄl vĂ©rkeringĂ©st Ă©s növeli a fizikai teljesĂtĆkĂ©pessĂ©get.
6. Genazzani et al. The European Menopause Survey 2005: Womenâs Perceptions on the menopause and postmenopausal hormone therapy. Gynecological Endocrinology. 2006 July. 22(7): 369-375.
6. Genazzani et al. The European Menopause Survey 2005: Womenâs Perceptions on the menopause and postmenopausal hormone therapy. Gynecological Endocrinology. 2006 July. 22(7): 369-375.

CSONTRITKULĂS
(OSZTEOPORĂZIS)
CSONTRITKULĂS
(OSZTEOPORĂZIS)
Az ösztrogénszint csökkenése és a csontritkulås (oszteoporózis) kialakulåsa között közvetlen kapcsolat åll fenn.
A csontritkulĂĄst gyakran nĂ©ma kĂłrnak nevezik, mivel nem jĂĄr tĂŒnettel, fĂĄjdalommentesen fejlĆdik ki.
A csontĂĄllomĂĄny csökkenĂ©se rontja a csontok szilĂĄrdsĂĄgĂĄt Ă©s rugalmassĂĄgĂĄt, Ăgy Ă©rzĂ©kenyebbĂ© vĂĄlnak az ĂŒtĂ©sekkel szemben, törĂ©sek akĂĄr spontĂĄn is bekövetkezhetnek.
A bambusz szilika tartalmĂĄnak köszönhetĆen hozzĂĄjĂĄrul a csontok Ă©s ĂzĂŒletek egĂ©szsĂ©gĂ©hez.

HĂGYĂTI PANASZOK
HĂGYĂTI PANASZOK
A menopauzĂĄt követĆ idĆszakban a hĂșgyĂști fertĆzĂ©sek kialakulĂĄsa gyakoribbĂĄ vĂĄlik.7
Az ösztrogĂ©nszint csökkenĂ©sĂ©vel a hĂșgyĂști szerveknĂ©l egyfajta sorvadĂĄs jelentkezik, gyengĂŒl a hĂșgyĂști szervek vĂ©dekezĆkĂ©pessĂ©ge, az elvĂ©konyodĂł hĂĄm sĂ©rĂŒlĂ©kenyebbĂ©, kĂŒlönbözĆ hĂșgyĂști fertĆzĂ©sekre fogĂ©konyabbĂĄ vĂĄlik.
Az angyalgyökĂ©r hozzĂĄjĂĄrul a hĂșgyutak egĂ©szsĂ©gĂ©hez.
7. Milsom I., Menopause-related symptoms and their treatment.
Obstetrics and Gynaecology. 2005. 9-16.
7. Milsom I., Menopause-related symptoms and their treatment. Obstetrics and Gynaecology. 2005. 9-16.
A VĂLTOZĂKOR TĂNETEIRĆL
A vĂĄltozĂłkor tĂŒneteinek megjelenĂ©se a nĆk 45-52 Ă©ves kora közöttre tehetĆ. BecslĂ©sek szerint 2030-ra vilĂĄgszerte nagyjĂĄbĂłl 1,2 milliĂĄrd nĆt fog Ă©rinteni a vĂĄltozĂłkor valamely szakasza.1 A menopauza definĂciĂłszerƱen a spontĂĄn menstruĂĄciĂł12 hĂłnapon keresztĂŒli kimaradĂĄsa, melyet mĂĄr nem követ Ășjabb menstruĂĄciĂłs ciklus.2 Ez egy termĂ©szetes Ă©lettani folyamat, mely sorĂĄn a menstruĂĄciĂłs ciklus elĆször szabĂĄlytalannĂĄ vĂĄlik, majd vĂ©gleg megszƱnik, melynek hĂĄtterĂ©ben a petesejtek csökkent szĂĄma Ă©s a petefĂ©szek hormontermelĂ©sĂ©nek fokozatos leĂĄllĂĄsa ĂĄll.
1. Hill K. The demography of menopause. Maturitas. 1996 Mar;23(2):113-27.
2. Mary Jane Minkin: Menopause: Hormones, Lifestyle, and Optimizing Aging, Obstet Gynecol Clin North Am. 2019 Sep;46(3):501-514.

HĆHULLĂMOK, ĂJSZAKAI VEREJTĂKEZĂS
A hĆhullĂĄmok megzavarhatjĂĄk az alvĂĄst Ă©s megakadĂĄlyozhatjĂĄk a szĂŒksĂ©ges pihenĂ©st, amely elengedhetetlen a testi-lelki egyensĂșly fenntartĂĄsĂĄhoz.
A 2005-ben lezĂĄrult EurĂłpai Menopauza FelmĂ©rĂ©s szerint, melyben 4201 nĆ vett rĂ©szt, a nĆk 74%-a a menopauza leggyakoribb tĂŒnetekĂ©nt a hĆhullĂĄmot emlĂti.3
Az illatos bazsarĂłzsa hozzĂĄjĂĄrul a nĆk egĂ©szsĂ©gĂ©hez, a menopauzĂĄs panaszok, a hĆhullĂĄmok Ă©s az Ă©jszakai izzadĂĄs enyhĂtĂ©sĂ©hez.4
3. Genazzani et al. The European Menopause Survey 2005: Womenâs Perceptions on the Menopause and Postmenopausal Hormone Therapy. Gynecological Endocrinology. 2006 July. 22(7): 369-375.
4. PĂ©nzes, R., BoldizsĂĄr I., BĂ©ni Sz., KĂ©ry, Ă., Alberti Ă. GyĂłgyszerĂ©szet 61. 2017. 84-89.

Illatos bazsarĂłzsa
HOZZĂJĂRUL A NĆK EGĂSZSĂGĂHEZ
Az illatos bazsarĂłzsĂĄt (Paeonica lactiflora) hagyomĂĄnyos gyĂłgynövĂ©nykĂ©nt tisztelik a japĂĄn kultĂșrĂĄban. A gyĂłgynövĂ©nyek kincse kiĂĄllta a prĂłbĂĄt, hiszen milliĂłnyi ember Ă©vezredek Ăłta hasznĂĄlja.
A tĂĄvol-keleti orszĂĄgokban Ă©vszĂĄzadokon ĂĄt a legnĂ©pszerƱbb növĂ©nynek szĂĄmĂtott. EurĂłpĂĄban viszonylag kĂ©sĆn kerĂŒlt a gyĂłgynövĂ©nyek közĂ©, a XII. szĂĄzadban azonban mĂĄr Ărtak rĂłla.
A tĂĄvol-keleti gyĂłgyĂĄszatban nem illatos virĂĄgjĂĄt, hanem gyökerĂ©t hasznĂĄljĂĄk. Az illatos bazsarĂłzsa hozzĂĄjĂĄrul a nĆk egĂ©szsĂ©gĂ©hez, a menopauzĂĄs panaszok enyhĂtĂ©sĂ©hez Ă©s az idegrendszer normĂĄl mƱködĂ©sĂ©hez. A bazsarĂłzsa tovĂĄbbĂĄ hozzĂĄjĂĄrul a hĆhullĂĄmok Ă©s az Ă©jszakai verejtĂ©kezĂ©s enyhĂtĂ©sĂ©hez.1
1. PĂ©nzes, R., BoldizsĂĄr I. , BĂ©ni Sz., KĂ©ry, Ă., Alberti Ă. GyĂłgyszerĂ©szet 61. 2017. 84-89.


ALVĂSZAVAR, FĂRADĂKONYSĂG
Az alvĂĄs a regenerĂĄlĂłdĂĄs ideje testĂŒnk szĂĄmĂĄra, ha a pihentetĆ alvĂĄs nem valĂłsul meg, az fĂĄradtsĂĄg Ă©s teljesĂtmĂ©nycsökkenĂ©s formĂĄjĂĄban jelentkezhet a nap folyamĂĄn.
A menopauza tĂŒneteirĆl szĂłlĂł interkontinentĂĄlis felmĂ©rĂ©s alapjĂĄn 2013-ban az eurĂłpai nĆk 73%-a jelentette, hogy alvĂĄszavarokkal kĂŒzd.5
A Ginkgo biloba segĂti a korral csökkenĆ memĂłria Ă©s kognitĂv funkciĂłk megĆrzĂ©sĂ©t, valamint tĂĄmogatja a szellemi teljesĂtĆkĂ©pessĂ©get Ă©s hozzĂĄjĂĄrul a vĂ©rkeringĂ©s egĂ©szsĂ©ges mƱködĂ©sĂ©hez.
5. M. T. Makara-Studzinska et al. Epidemiology of the symtoms of menopause â an intercontinental review. Prz Menopauzalni 2014. 13(3): 203-211.

Ginkgo biloba
SEGĂTI A MEMĂRIA ĂS KOGNITĂV FUNKCIĂK MEGĆRZĂSĂT
A Ginkgo biloba, magyarul pĂĄfrĂĄnyfenyĆ, az egyik leghosszabb Ă©letƱ növĂ©ny, ezer Ă©vnĂ©l idĆsebb pĂ©ldĂĄnyok is ismeretesek. TĂĄvol-Keleten az Ă©let gyökerĂ©nek nevezik, Ă©s szent fakĂ©nt tisztelik. A japĂĄn ginkgo nĂ©v ezĂŒstbarackot jelent (mely utal a mag megjelenĂ©sĂ©re), a biloba pedig a kĂ©tkarĂ©jĂș levĂ©lre utal. A ginkgo hatĂłanyagĂĄt a ginkgo levĂ©lbĆl nyerik, mely rendkĂvĂŒl aktĂv flavonoidokat tartalmaz, melyek antioxidĂĄns hatĂĄsĂșak, Ă©s segĂtenek megkötni a szabadgyököket.
A Ginkgo biloba a ginzenggyökĂ©rrel tĂĄrsĂtva, egymĂĄst erĆsĂtve, hozzĂĄjĂĄrul a kognitĂv funkciĂłk egĂ©szsĂ©ges mƱködĂ©sĂ©hez Ă©s tĂĄmogatja a korral csökkenĆ memĂłria megĆrzĂ©sĂ©t.1
1. Petkov V. D. et al. Memory effects of standardized extracts of Panax ginseng (G115), Ginkgo biloba (GK 501) and their combination Gincosan (PHL-00701). Bulgarian Academy of Sciences, Sofi a. Planta Med. 1993 Apr. 59(2):106-14.


HANGULATINGADOZĂS, INGERLĂKENYSĂG
45 éves kor felett a nyugtalansåg, ingerlékenység, idegesség nagyon gyakori jelenség.
A hangulatingadozĂĄs a harmadik leggyakoribb tĂŒnet, ami miatt a vĂĄltozĂłkorban lĂ©vĆ nĆk szakorvoshoz fordulnak.6
Az ĂĄzsiai ginzeng tĂĄmogatja az egĂ©szsĂ©ges kognitĂv funkciĂłkat, a koncentrĂĄciĂłt Ă©s koordinĂĄciĂłs kĂ©pessĂ©get, segĂti megtartani a mentĂĄlis egyensĂșlyt, emellett segĂti a normĂĄl vĂ©rkeringĂ©st Ă©s növeli a fizikai teljesĂtĆkĂ©pessĂ©get.
6. Genazzani et al. The European Menopause Survey 2005: Womenâs Perceptions on the menopause and postmenopausal hormone therapy. Gynecological Endocrinology. 2006 July. 22(7): 369-375.

Ăzsiai ginzenggyökĂ©r
NĂVELI A FIZIKAI TELJESĂTĆKĂPESSĂGET
Az ĂĄzsiai ginzenget, mint az egyik legrĂ©gebben termesztett Ă©s alkalmazott gyĂłgynövĂ©nyt tartjĂĄk szĂĄmon. JapĂĄnban Ă©s KĂnĂĄban honos, ahol az Ă©let gyökerĂ©nek nevezik Ă©s a leggyakrabban fogyasztott gyĂłgynövĂ©nyek egyike a vilĂĄgon.
A ginzeng szĂ©les felhasznĂĄlĂĄsi terĂŒletĂ©t a gyökerĂ©ben megtalĂĄlhatĂł szaponinok csoportjĂĄba tartozĂł ginzenozidok biztosĂtjĂĄk. A ginzenggyökĂ©r a szaponinokon kĂvĂŒl szĂĄmos tĂĄpanyagot, E- Ă©s B-vitamint, ĂĄsvĂĄnyi anyagokat (mangĂĄn, rĂ©z, cink) Ă©s poliszacharidokat, tovĂĄbbĂĄ szterineket, flavonoidokat, illĂłolajokat tartalmaz. Az ĂĄzsiai ginzeng gyökerĂ©t adaptogĂ©n tulajdonsĂĄga miatt a gyengesĂ©g, fĂĄradtsĂĄg, fizikai Ă©s mentĂĄlis teljesĂtmĂ©ny tĂĄmogatĂĄsĂĄra alkalmazzĂĄk.1,2
1. Newall C. A., Anderson L. A. és Phillipson J. D. Herbal Medicines: A Guide for Health-Care Professionals. The Pharmaceutical Press, London. 1996. 138-150.
2. Csupor D. és Szendrei K. Gyógynövénytår. Medicina Könyvkiadó, Budapest. 2012.


CSONTRITKULĂS (OSZTEOPORĂZIS)
Az ösztrogénszint csökkenése és a csontritkulås (oszteoporózis) kialakulåsa között közvetlen kapcsolat åll fenn.
A csontritkulĂĄst gyakran nĂ©ma kĂłrnak nevezik, mivel nem jĂĄr tĂŒnettel, fĂĄjdalommentesen fejlĆdik ki.
A csontĂĄllomĂĄny csökkenĂ©se rontja a csontok szilĂĄrdsĂĄgĂĄt Ă©s rugalmassĂĄgĂĄt, Ăgy Ă©rzĂ©kenyebbĂ© vĂĄlnak az ĂŒtĂ©sekkel szemben, törĂ©sek akĂĄr spontĂĄn is bekövetkezhetnek.
A bambusz szilika tartalmĂĄnak köszönhetĆen hozzĂĄjĂĄrul a csontok Ă©s ĂzĂŒletek egĂ©szsĂ©gĂ©hez.

Bambusz
HOZZĂJĂRUL A CSONTOK, ĂZĂLETEK EGĂSZSĂGĂHEZ
A bambusz, melyet a szerencse növĂ©nyĂ©nek tartanak, az egyik legĂ©rtĂ©kesebb növĂ©ny a vilĂĄgon. Az örökzöld növĂ©ny levelei flavonoidokat tartalmaznak, melyek antioxidĂĄns hatĂĄsuk rĂ©vĂ©n kĂ©pesek semlegesĂteni a szabadgyököket, ezĂĄltal gĂĄtoljĂĄk az oxidatĂv stressz kialakulĂĄsĂĄt. TovĂĄbbĂĄ szilikatartalmĂĄnak köszönhetĆen hozzĂĄjĂĄrul a csontok Ă©s ĂzĂŒletek egĂ©szsĂ©gĂ©hez.


HĂGYĂTI PANASZOK
A menopauzĂĄt követĆ idĆszakban a hĂșgyĂști fertĆzĂ©sek kialakulĂĄsa gyakoribbĂĄ vĂĄlik.7
Az ösztrogĂ©nszint csökkenĂ©sĂ©vel a hĂșgyĂști szerveknĂ©l egyfajta sorvadĂĄs jelentkezik, gyengĂŒl a hĂșgyĂști szervek vĂ©dekezĆkĂ©pessĂ©ge, az elvĂ©konyodĂł hĂĄm sĂ©rĂŒlĂ©kenyebbĂ©, kĂŒlönbözĆ hĂșgyĂști fertĆzĂ©sekre fogĂ©konyabbĂĄ vĂĄlik.
Az angyalgyökĂ©r hozzĂĄjĂĄrul a hĂșgyutak egĂ©szsĂ©gĂ©hez.
7. Milsom I., Menopause-related symptoms and their treatment. Obstetrics and Gynaecology. 2005. 9-16.

KĂnai angyalgyökĂ©r
HOZZĂJĂRUL A HĂGYUTAK EGĂSZSĂGĂHEZ
A hagyomĂĄnyos kĂnai orvoslĂĄsban is fellelhetĆ gyĂłgynövĂ©ny a kĂnai angyalgyökĂ©r (Angelica sinensis), melyet a tĂĄvol-keleti orszĂĄgokban ânĆi ginzengâ-nek is neveznek, a vĂĄltozĂłkori tĂŒnetek közĂŒl a hĆhullĂĄmok Ă©s a hĂșgyĂști panaszok enyhĂtĂ©sĂ©hez jĂĄrul hozzĂĄ.1 Az angyalgyökĂ©r kĂnai megfelelĆje a Dong Quai, mely a visszatĂ©rĂ©s ĂĄllapotĂĄt jelenti. Ez az ĂŒreges szĂĄrĂș növĂ©ny JapĂĄnban Ă©s KĂnĂĄban honos. Mintegy kĂ©t Ă©s fĂ©l mĂ©ter magasra is megnĆ, fehĂ©r virĂĄgai fĂŒrtökben nĆnek. A kĂnai orvoslĂĄsban az angyalgyökeret mĂĄs gyĂłgynövĂ©nyekkel egyĂŒtt alkalmazzĂĄk a tĂŒnetek hatĂ©kony enyhĂtĂ©se Ă©rdekĂ©ben.
1. Wen-Long Wei et al: Angelica sinensis in China-A review of botanical profile, ethnopharmacology, phytochemistry and chemical analysis, J Ethnopharmacol 2016 Aug 22;190:116-41.



JAPONICA FEMINA
Ă©trend-kiegĂ©szĂtĆ kapszula 60x
A FESZĂLTSĂG ĂS A KELLEMETLEN TĂNETEK ENYHĂTĂSĂRE*

JAPONICA FEMINA
Ă©trend-kiegĂ©szĂtĆ kapszula 60x
A FESZĂLTSĂG ĂS A KELLEMETLEN TĂNETEK ENYHĂTĂSĂRE*
Az Ă©trend-kiegĂ©szĂtĆ fogyasztĂĄsa nem helyettesĂti a kiegyensĂșlyozott, vĂĄltozatos, vegyes Ă©trendet Ă©s az egĂ©szsĂ©ges Ă©letmĂłdot! A kĂ©szĂtmĂ©ny alkalmazĂĄsa vĂ©ralvadĂĄst csökkentĆ vagy trombocita-aggregĂĄciĂłt gĂĄtlĂł gyĂłgyszert szedĆk szĂĄmĂĄra nem javasolt.


